MitNézzekMa?

Tegnap egy régi szokásos vendég jött be. Sok mindent meg lehet tudni az emberről egy tagsági kártya alapján, pláne ha már kitöltött egy pár kérdőívet is hogy mindenfélét nyerhessen. Ő egy tűzoltó, egyedülálló, 29 éves. Látszik rajta hogy nincs baja a munkájával, de azért délutánonként amikor bejön hogy válasszon valamit, eléggé fáradtnak tűnik. Kérdeztem hogy tüntetni volt-e, de azt mondja őt nem érdekli az ilyen hőbörgés, úgy sincs semmi haszna az egésznek. Közben az akciófilm pultot böngészte, gondolom nincs már ereje otthon, miután magának csinálja a vacsorát, még valami okoskodós filmen gondolkodnia. Na így ugrott be hogy ajánlom neki a fenti filmet. Nincs benne tökölés, nincs benne hőbörgés, csak valami hirtelen felszínre kerülő frusztráltság. A főszereplő pont olyan lehet mint ő, csak békét, akar, meg hogy fizessék ki amit megérdemel, aztán majd egyszer nála is betelik a pohár ha havi 90E forinttal szúrják ki a szemét, de mint mondta ő nem tüntetni fog. Hagyni fogja hagy égjenek a házak. A filmben mondjuk már régen sokkal rosszabb a helyzet mint nálunk, mert gengszterek irányítják a várost, szabadon gyilkolásznak a városban. Mint egy B kategóriás poszt-apokaliptikus Taxisofőr. Csak itt éppen apokalipszis nem volt.

Sziasztok!

Levinek hívnak, 20 éves vagyok. Dunaújvárosban lakok, egy régi, már régen bezárt vidámparkkal szemben. Ez nagyjából olyan mintha minden reggel amikor kinézek az ablakon a tükörbe néznék. Na nem azért mert régen, annyian élvezték a társaságom de már kiégtem és elavult lettem, mint a vidámpark sem a nagy forgalomban ment tönkre hanem inkább a kihasználatlanságban. Ott állt egy csomó szuper játék, a második legnagyobb óriáskerék a városban, valamiért mégis végig kihasználatlan maradt az egész, mindenki sajnálta rá az idejét vagy pénzét hogy eltöltsön egy kis időt, mert drágának azért drága volt. Na, így alakult az hogy miután a suli után semmit nem tudtam kezdeni magammal, ugyanis filmes suliba készültem, de mivel ahhoz se pénzem se tehetségem így egy videotékában kötöttem ki. Ott melózok már lassan másfél éve, és napi rendszerességgel jönnek be mindenféle emberek, újak, törzsvendégek, fiúk, lányok, és az én véleményemet kérik ki, mi tetszene nekik. Akkor gondoltam arra, hogy ha már így alakult, és napközben van egy csomó szabadidőm, akkor nektek is adok egy pár kéretlen tanácsot, ha már ide rendszeresen érkeznek az újabbnál újabb filmek.